A keresés
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy piros tetős házikó. Ebben a takaros kis házban lakott Bogi, a katica. Boginak volt egy kedvenc játéka, egy baba. Nagyon szerette, sokat játszott vele, mindenhova magával vitte.
Egyik reggel Bogi arra ébredt, hogy kedvenc játékát nem találja sehol.
- Hol lehet? Tegnap este még megvolt! - aggodalmaskodott a kis katica.
Épp ekkor léptek be barátai, Bella a pillangó és Tibi a tücsök.
- Mi történt? - kérdezte aggódva Bella, amikor meglátta a szomorkodó katicát.
- Eltűnt a babám! Sehol sem találom!
A barátok tanakodni kezdtek. Végül Tibinek támadt egy ötlete:
- Kérdezzük meg Zizit, a méhecskét! Ő ismer a környéken mindenkint! Hátha van ötlete, hogy hova tűnhetett.
A barátok felkerekedtek hát, és elindultak, hogy az elveszett baba nyomára bukkanjanak. Amikor odaértek Zizi otthonához, óvatosan bekopogtak, mire ő ajtót nyitott.
- Mi szél hozott benneteket errefelé? - kérdezte Zizi.
- Segítened kell, eltűnt Bogi kedvenc játéka, a baba. Nem tudod hol találhatjuk meg? - kérdezte Bella.
- Cidri a kullancs nagy gyűjtögetésbe kezdett, közeli barlangjában rejteget számos kincset! - mondta Zizi - Napközben sokat alszik, ha óvatosak vagytok be tudtok lopózni mellette, és visszaszerezhetitek az elveszett babát.
- Köszönjük Zizi!
A három jóbarát a tanácsot megfogadva felkerekedett hát és elindult Cidri barlangjához. Amikor odaértek, megnyugodva látták, hogy Zizinek igaza volt, ott aludt a kullancs a barlang bejáratánál. Úgy tűnt, hogy mélyen alszik. Hőseink nagy levegőt vettek, és egymás után lassan, óvatosan belopóztak a barlangba!
Csakhamar meg is látták az elveszett babát a barlang egyik sarkában. Óvatosan felemelték, és amilyen óvatosan jöttek, olyan óvatosan ki is lopóztak a barlangból.
Késő este volt, mire hazaért Bogi. Megköszönte barátainak a segítséget, ágyba bújt, majd magához ölelve kedvenc babáját boldogan merült álomba ez után az izgalmas nap után.
