A keresés
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy piros tetős házikó. Ebben a takaros kis házban lakott Cini, az egérke. Cininek volt egy kedvenc játéka, egy sajtreszelő. Nagyon szerette, sokat játszott vele, mindenhova magával vitte.
Egyik reggel Cini arra ébredt, hogy kedvenc játékát nem találja sehol.
- Hol lehet? Tegnap este még megvolt! - aggodalmaskodott a kis egérke.
Épp ekkor léptek be barátai, Hópihe a cica és Pepi a papagáj.
- Mi történt? - kérdezte aggódva Hópihe, amikor meglátta a szomorkodó egérkét.
- Eltűnt a sajtreszelőm! Sehol sem találom!
A barátok tanakodni kezdtek. Végül Pepinek támadt egy ötlete:
- Kérdezzük meg Hektort, a kutyát! Ő ismer a környéken mindenkint! Hátha van ötlete, hogy hova tűnhetett.
A barátok felkerekedtek hát, és elindultak, hogy az elveszett sajtreszelő nyomára bukkanjanak. Amikor odaértek Hektor otthonához, óvatosan bekopogtak, mire ő ajtót nyitott.
- Mi szél hozott benneteket errefelé? - kérdezte Hektor.
- Segítened kell, eltűnt Cini kedvenc játéka, a sajtreszelő. Nem tudod hol találhatjuk meg? - kérdezte Hópihe.
- Csati a csótány nagy gyűjtögetésbe kezdett, közeli barlangjában rejteget számos kincset! - mondta Hektor - Napközben sokat alszik, ha óvatosak vagytok be tudtok lopózni mellette, és visszaszerezhetitek az elveszett sajtreszelőt.
- Köszönjük Hektor!
A három jóbarát a tanácsot megfogadva felkerekedett hát és elindult Csati barlangjához. Amikor odaértek, megnyugodva látták, hogy Hektornak igaza volt, ott aludt a csótány a barlang bejáratánál. Úgy tűnt, hogy mélyen alszik. Hőseink nagy levegőt vettek, és egymás után lassan, óvatosan belopóztak a barlangba!
Csakhamar meg is látták az elveszett sajtreszelőt a barlang egyik sarkában. Óvatosan felemelték, és amilyen óvatosan jöttek, olyan óvatosan ki is lopóztak a barlangból.
Késő este volt, mire hazaért Cini. Megköszönte barátainak a segítséget, ágyba bújt, majd magához ölelve kedvenc sajtreszelőjét boldogan merült álomba ez után az izgalmas nap után.
