Homokvár
Egy szép tavaszi reggelen Zsazsa a zsiráf, Elemér az elefánt és Lulu az oroszlán a játszótérre igyekeztek. Kitalálták, hogy építenek egy nagy homokvárat.
- Építünk hozzá sok tornyot! - mondta Zsazsa.
- Igen, és lesz egy árok is körülötte! - lelkendezett Elemér.
- Igen, és ássunk sok alagutat is! - ábrándozott Lulu.
Amikor a homokozóhoz értek a barátok szörnyű dologgal szembesültek. Általában a homokozó teli van homokozó játékokkal, de ma reggel a homokozó üres volt. Egyetlen játékot sem találtak.
A kis barátok elkeseredtek.
- Most mi tévők legyünk? - kérdezte Elemér szomorúan.
Ekkor megérkezett a homokozóhoz Zebi a zebra.
- Miért szomorkodtok? - kérdezte a zebra.
- Eltűnt az összes homokozó játék a homokozóból! - mondta szomorúan Zsazsa.
- Pedig egy szép homokvárat akartunk építeni - tette hozzá Elemér.
Ekkor Zebinek támadt egy ötlete.
- Menjünk haza, és hozzunk új homokozó játékokat otthonról!
A kis barátok arca felvidult az ötlet hallatán.
Elindultak hát és mindenki hozott otthonról egy-egy játékot.
Zsazsa a zsiráf hozott egy vödröt,
Elemér az elefánt hozott egy fakanalat,
Lulu az oroszlán elhozta kanál gyűjteményét,
Zebi a zebra pedig elhozta markolóját.
A kis barátok késő délutánig építették a homokvárat. Zsazsa építette a tornyokat, Elemér az árkot ásta, Lulu az alagutakat fúrta. Zebi pedig hordta a markolójával a homokot annak, akinek éppen kellett.
Amikor kész lett a homokvár a kis barátok elégedetten állták körül és boldogan nézték az elkészült művet.
