Homokvár
Egy szép tavaszi reggelen Zizi a méhecske, Bogi a katica és Kázmér a hangya a játszótérre igyekeztek. Kitalálták, hogy építenek egy nagy homokvárat.
- Építünk hozzá sok tornyot! - mondta Zizi.
- Igen, és lesz egy árok is körülötte! - lelkendezett Bogi.
- Igen, és ássunk sok alagutat is! - ábrándozott Kázmér.
Amikor a homokozóhoz értek a barátok szörnyű dologgal szembesültek. Általában a homokozó teli van homokozó játékokkal, de ma reggel a homokozó üres volt. Egyetlen játékot sem találtak.
A kis barátok elkeseredtek.
- Most mi tévők legyünk? - kérdezte Bogi szomorúan.
Ekkor megérkezett a homokozóhoz Tibi a tücsök.
- Miért szomorkodtok? - kérdezte a tücsök.
- Eltűnt az összes homokozó játék a homokozóból! - mondta szomorúan Zizi.
- Pedig egy szép homokvárat akartunk építeni - tette hozzá Bogi.
Ekkor Tibinek támadt egy ötlete.
- Menjünk haza, és hozzunk új homokozó játékokat otthonról!
A kis barátok arca felvidult az ötlet hallatán.
Elindultak hát és mindenki hozott otthonról egy-egy játékot.
Zizi a méhecske hozott egy vödröt,
Bogi a katica hozott egy fakanalat,
Kázmér a hangya elhozta kanál gyűjteményét,
Tibi a tücsök pedig elhozta markolóját.
A kis barátok késő délutánig építették a homokvárat. Zizi építette a tornyokat, Bogi az árkot ásta, Kázmér az alagutakat fúrta. Tibi pedig hordta a markolójával a homokot annak, akinek éppen kellett.
Amikor kész lett a homokvár a kis barátok elégedetten állták körül és boldogan nézték az elkészült művet.
