Homokvár




Egy szép tavaszi reggelen Zizi a méhecske, Kázmér a hangya és Bogi a katica a játszótérre igyekeztek. Kitalálták, hogy építenek egy nagy homokvárat.
- Építünk hozzá sok tornyot! - mondta Zizi.
- Igen, és lesz egy árok is körülötte! - lelkendezett Kázmér.
- Igen, és ássunk sok alagutat is! - ábrándozott Bogi.
Amikor a homokozóhoz értek a barátok szörnyű dologgal szembesültek. Általában a homokozó teli van homokozó játékokkal, de ma reggel a homokozó üres volt. Egyetlen játékot sem találtak.
A kis barátok elkeseredtek.
- Most mi tévők legyünk? - kérdezte Kázmér szomorúan.
Ekkor megérkezett a homokozóhoz Bella a pillangó.
- Miért szomorkodtok? - kérdezte a pillangó.
- Eltűnt az összes homokozó játék a homokozóból! - mondta szomorúan Zizi.
- Pedig egy szép homokvárat akartunk építeni - tette hozzá Kázmér.
Ekkor Bellának támadt egy ötlete.
- Menjünk haza, és hozzunk új homokozó játékokat otthonról!
A kis barátok arca felvidult az ötlet hallatán.
Elindultak hát és mindenki hozott otthonról egy-egy játékot.
Zizi a méhecske hozott egy vödröt,
Kázmér a hangya hozott egy fakanalat,
Bogi a katica elhozta kanál gyűjteményét,
Bella a pillangó pedig elhozta markolóját.
A kis barátok késő délutánig építették a homokvárat. Zizi építette a tornyokat, Kázmér az árkot ásta, Bogi az alagutakat fúrta. Bella pedig hordta a markolójával a homokot annak, akinek éppen kellett.
Amikor kész lett a homokvár a kis barátok elégedetten állták körül és boldogan nézték az elkészült művet.