Homokvár
Egy szép tavaszi reggelen Zebi a zebra, Lulu az oroszlán és Elemér az elefánt a játszótérre igyekeztek. Kitalálták, hogy építenek egy nagy homokvárat.
- Építünk hozzá sok tornyot! - mondta Zebi.
- Igen, és lesz egy árok is körülötte! - lelkendezett Lulu.
- Igen, és ássunk sok alagutat is! - ábrándozott Elemér.
Amikor a homokozóhoz értek a barátok szörnyű dologgal szembesültek. Általában a homokozó teli van homokozó játékokkal, de ma reggel a homokozó üres volt. Egyetlen játékot sem találtak.
A kis barátok elkeseredtek.
- Most mi tévők legyünk? - kérdezte Lulu szomorúan.
Ekkor megérkezett a homokozóhoz Fred a víziló.
- Miért szomorkodtok? - kérdezte a víziló.
- Eltűnt az összes homokozó játék a homokozóból! - mondta szomorúan Zebi.
- Pedig egy szép homokvárat akartunk építeni - tette hozzá Lulu.
Ekkor Frednek támadt egy ötlete.
- Menjünk haza, és hozzunk új homokozó játékokat otthonról!
A kis barátok arca felvidult az ötlet hallatán.
Elindultak hát és mindenki hozott otthonról egy-egy játékot.
Zebi a zebra hozott egy vödröt,
Lulu az oroszlán hozott egy fakanalat,
Elemér az elefánt elhozta kanál gyűjteményét,
Fred a víziló pedig elhozta markolóját.
A kis barátok késő délutánig építették a homokvárat. Zebi építette a tornyokat, Lulu az árkot ásta, Elemér az alagutakat fúrta. Fred pedig hordta a markolójával a homokot annak, akinek éppen kellett.
Amikor kész lett a homokvár a kis barátok elégedetten állták körül és boldogan nézték az elkészült művet.
