Kirándulás
Hektor a kutya kirándulni indult. Vele tartott két barátja, Höri a hörcsög és Cini az egérke is.
- Most mi tévők legyünk? - kérdezte Höri.
- Átkelni nem tudunk rajta, mert túl erős a sodrása. - mondta Hektor.
- Nézzétek ott egy kidőlt fa, hozzuk ide! - javasolta Cini az egérke.
- Jó ötlet! Építünk belőle egy hidat és át tudunk kelni a patakon rajta. - mondta Hektor.
A kisbarátok rátették a patakra a rönköt, majd egymás után óvatosan átkeltek a patakon.
- Mi lesz most? - kérdezte Hektor, de ekkor megjelent Pepi a papagáj.
- Látom, nehéz ez a szikla! Várjatok, segítek én is! Együtt biztosan sikerül megmozdítanunk! - mondta Pepi.
Amikor Hektor, Höri, Cini és Pepi nekirugaszkodtak, a kő megmozdult és legurult az útról.
- Éljen! Sikerült! - ujjongtak a kis barátok.
- Köszönjük Pepi! - mondta Höri, majd elköszöntek a papagájtól a kis barátok és tovább indultak.
- A vihar biztos kidöntötte tegnap este - mondta Hektor.
- De hogyan jutunk most tovább? - kérdezte aggódva Höri.
- Gyertek, próbáljuk meg megemelni. - javasolta Cini.
A három jóbarát nekirugaszkodott, nagy levegőt vett, megemelte a nagy farönköt és együttes erővel legurította az útról. A kis kitérő után lelkesen folytatták tovább útjukat az erdőben.
- Sziasztok! Én vagyok a barátságos farkas, az egyetlen, aki nem harap - mondta a farkas.
- Szervusz! Mit csinálsz itt ennél a padnál? - kérdezte Hektor.
- Meséket olvasok a mesekerékből - mondta a farkas. Gyertek, pörgessünk egy mesét! - bátorította a farkas a kis barátokat.
Hektorék leültek hát, és meghallgattak nem egy, de nem is kettő, hanem három mesekerekes mesét.
- Mi lehet ez a hang? - kérdezte Cini az egérke.
- Onnan jön a bokor felől, gyertek nézzük meg! - mondta Hektor.
A kis barátok odamentek a bokorhoz, és megláttak egy kismadarat, aki kiesett a fa tetején lévő fészekből.
- Segítenünk kell! - mondta Cini.
A kisbarátok megfogták a kismadarat, és egymás nyakába állva óvatosan visszatették a kicsit a fészekbe. A mamája nagyon megörült, amikor újra látta kicsinyét.
- Hoztam egy kis süteményt. Üljünk le és együk meg! - javasolta Hektor és a barátok körbe ültek, és elmajszolták a süteményeket, amiket a kutya sütött nekik.
Miután mindenki jóllakott, a kis barátok felkerekedtek és folytatták útjukat.
- Nézzétek, milyen szépek! - mondta Hektor. - gyertek kergessünk pillangókat!
A kisbarátok beszaladtak a rétre, és vidáman kergették a pillangókat.
Amikor elfáradtak, tovább indultak.
- Persze! - harsogták egyszerre a többiek.
Először Höri volt a hunyó. Amíg elszámolt tízig, a többiek elbújtak.
Hektor a kutya egy nagy kő mögé bújt,
Cini az egérke egy fatörzs mögé bújt,
Pepi a papagáj pedig egy kis bokrot választott magának rejtekhelyül.
Nagy volt a kacagás, amikor a kis hörcsög mindenkit megtalált.
- Szerencse, hogy elhoztam a papírsárkányomat! - mondta lelkesen Hektor.
- Jujú, eregessünk sárkányt! - ujjongott Höri a kutya.
Elővették hát a sárkányt, és addig szaladgáltak a sárkánnyal a szeles réten, amíg mind el nem fáradtak.
- Persze! - harsogták egyszerre a többiek.
Először Hektor volt a fogó. Elkapta Hörit, a hörcsög elkapta Cinit, végül pedig az egérke Pepit. Sokáig futkároztak és nevetgéltek a réten, míg mindenki el nem fáradt.
- Menjünk, szedjünk epret! Holnap megsüthetjük süteménynek! - javasolta Höri a hörcsög.
A kis barátok odamentek hát az eper bokrokhoz, és teliszedték kis tálkáikat finomabbnál finomabb szemekkel.
- Menjünk, szedjünk egy kis szedret! Holnap megsütöm süteménynek! - javasolta Höri a hörcsög.
A kis barátok odamentek hát a szeder bokrokhoz, és teliszedték kis kosárkáikat finomabbnál finomabb szemekkel.
- Menjünk szedjünk pár szálat! Betesszük vázába őket, és kellemes illattal töltik majd meg otthonainkat. - javasolta Hektor.
A kis barátok odaszaladtak hát a virágokhoz, és gyönyörű csokrokat gyűjtöttek.
Husszúra sikeredett a kirándulás. Mire hazaértek mindenki elfáradt. A kis barátok ágyba bújtak és elégedetten hajtották álomra a fejüket ez után az izgalmas nap után.
