Répamese
Egy szép tavaszi napon Bogi a katica elhatározta, hogy ültet egy répát a kis kertjébe. Ahogy telt-múlt az idő Bogi mindig meglocsolta a répát és a répa csak nőtt és nőtt. Amikor beköszöntött az ősz Bogi elhatározta, hogy kihúzza a répát.
Húzta, tépte, ráncigálta, de a répa meg sem mozdult.
Hívta Bogi Bellát a pillangót.
Bella fogta Bogit, Bogi fogta a répát. Húzták, húzták, ráncigálták, de a répa nem mozdult.
Hívta Bella Zizit a méhecskét.
Zizi fogta Bellát, Bella fogta Bogit, Bogi húzta a répát. Húzták, tépték, ráncigálták, de a répa nem mozdult.
Hívta Zizi Tibit a tücsköt.
Tibi fogta Zizit, Zizi fogta Bellát, Bella fogta Bogit, Bogi húzta a répát.
Húzták, húzták, ráncigálták, és a répa éppen csak megmozdult.
Hívta Tibi Kázmért a hangyát.
Kázmér fogta Tibit, Tibi fogta Zizit, Zizi fogta Bellát, Bella fogta Bogit, Bogi húzta a répát.
Húzták, húzták, tépték, ráncigálták, míg végül a répa kifordult a földből.
A répából répafasírtot készítettek, és a kis barátok az utolsó falatig mind megették.
