Répamese
Egy szép tavaszi napon Tibi a tücsök elhatározta, hogy ültet egy répát a kis kertjébe. Ahogy telt-múlt az idő Tibi mindig meglocsolta a répát és a répa csak nőtt és nőtt. Amikor beköszöntött az ősz Tibi elhatározta, hogy kihúzza a répát.
Húzta, tépte, ráncigálta, de a répa meg sem mozdult.
Hívta Tibi Bellát a pillangót.
Bella fogta Tibit, Tibi fogta a répát. Húzták, húzták, ráncigálták, de a répa nem mozdult.
Hívta Bella Zizit a méhecskét.
Zizi fogta Bellát, Bella fogta Tibit, Tibi húzta a répát. Húzták, tépték, ráncigálták, de a répa nem mozdult.
Hívta Zizi Bogit a katicát.
Bogi fogta Zizit, Zizi fogta Bellát, Bella fogta Tibit, Tibi húzta a répát.
Húzták, húzták, ráncigálták, és a répa éppen csak megmozdult.
Hívta Bogi Kázmért a hangyát.
Kázmér fogta Bogit, Bogi fogta Zizit, Zizi fogta Bellát, Bella fogta Tibit, Tibi húzta a répát.
Húzták, húzták, tépték, ráncigálták, míg végül a répa kifordult a földből.
A répából répakrémlevest készítettek, és a kis barátok az utolsó falatig mind megették.
